fboosze-logo2

A szervezet múltja

A fegyveres biztonsági őrség idestova 70 éves múltra tekinthet vissza. Talán nincs még egy olyan sajátos fegyveres szervezet Magyarországon, mely sem a honvédséghez, sem a rendvédelmi szervezetekhez sem tartozik, jellege polgári, mégis szigorú, ellenőrzött szabályok között végzi napi tevékenységét.

Az elmúlt több mint hér évtizedben sok viszontagságon ment keresztül e szervezet, ennek ellenére létezik, működik és szükség van rá. Rendszereken átívelő funkciója amiért létrehozták, azóta sem változott.

Menjünk kicsit vissza a múltba.

A fegyveres biztonsági őrséget kezdetben Iparőrségnek hívták. Ekkor 1953-at írunk. Létrehozásának indoka akkoriban a gyárak, üzemek, vasutak és a legfontosabb közszolgáltatások védelme volt. Irányítását és ellenőrzését a Belügyminisztérium végezte és látta el felszereléssel. Aktívan vett részt toborzásukban, kiképzésükben. Kezdetben még egyenruhájuk sem volt. A honvédségi egyenruhákat festették feketére és ez lett az Iparőrség első egyenruhája. Fegyverzetük, felszerelésük hiányos volt ez volt a „madzagos puska” korszaka”.

Az 1960-as évek elején megkezdődött az Iparőrség átszervezése. Ekkor kapták meg első sötétkék egyenruhájukat. Javultak a körülmények, és az ellátottság. 1964-ben az Országos Rendőrfőkapitány kiadta a Polgári Fegyveres Őrség első Működési Szabályzatát.

mukodszab

Ezzel megváltozott a szervezet elnevezése is. Sokan nem tudják, de 1964-ig gyakorlatilag íratlan szabályok szerint végezték munkájukat az őrségek. A fontosabb parancsokat, utasításokat írásban adták ki. A szabályzat kiadásával megszűnt az a sokszínűség, ami arra az időre jellemezte az őrségeket. Az egységes szabályozás megteremtette az egységes irányítás alapjait. Azt is kevesen tudják, hogy sokáig rendfokozattal is rendelkeztek e szervezet tagjai. Fizetésük alapilletményből és rendfokozati illetményből állt.

Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején a Polgári Fegyveres Őrség létjogosultsága veszélybe került. Néhány ok a teljesség igénye nélkül:

  1. Magas fluktuáció
  2. Rendezetlen bérek
  3. Kedvezőtlen munkaidő rendszerek
  4. A fegyveres szolgálat lebecsülése

A problémák megoldásához nem nyújtott megfelelő segítséget a rendőri szakfelügyeleti tevékenység sem.

A helyzet rendezésére a Belügyminisztérium az érintett főhatóságokkal áttekintette az őrségek helyzetét, majd előterjesztést készített a minisztertanács és a Honvédelmi Bizottság felé. Ennek eredményeképpen megszületett a 39/1976 (X.30.) MT. Rendelet, mely az első olyan keretjogszabály volt, amely minden szempontból egyértelmű iránymutatást adott. Kiadták a Polgári Fegyveres Őrség 7/1977.(XII.24.) BM rendeletét a (második) Működési és Szolgálati Szabályzatot.

mukesszolgszab

E szabályozás teljesen megújította az őrségek működését. Változott az egyenruha, a felvételi követelmények rendszere, rendszeresítésre kerültek a maroklőfegyverek mellett a sorozatlövő fegyverek és a kényszerítő eszközök is.

A felvételi követelmények szigorodtak, országosan egységes oktatási-képzési követelményt írtak el. Megjelent a Polgári Fegyveres Őrség őszkövetelményi programja, mely meghatározta a különböző beosztásokban dolgozók szakmai követelmény szintjét. A megszűnt a rendfokozat, azokat beosztási jelzések váltották fel.

beosztjelzes

A személyi állományt szolgálati igazolvánnyal látták el. A kiegészítő felszerelések közé tartozott a gázálarc és a sisak is.

A polgári fegyveres őrség tevékenysége ekkor már kiterjed az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények őrzésére is.

Jól szervezett irányítási rendszerek alakultak ki ez időben. A Polgári Fegyveres Őrségeket foglalkoztató vállalatok, intézmények és a Belügyminisztérium között úgynevezett Központi Irányító Parancsnokságok álltak, melyek egy-egy szakterületet fedtek le. (pl. ipar, kereskedelem, művelődésügyi, Fővárosi Tanács). Ezek a Központi Irányító Parancsnokságok látták el az őrségek szakirányítását és felügyeletét, határozták meg a képzési és követelményi szinteket, adták ki, illetve vonták be a szolgálati igazolványokat, valamint tartottak állandó kapcsolatot a Belügyminisztériummal és a rendőrséggel. Rendszeresen szerveztek parancsnoki tanfolyamokat és továbbképzéseket, melyek megadták az alapvető ismereteket e tevékenység színvonalas végzéséhez. (Minden idők egyetlen és legjobb a kor követelményeinek megfelelő kiképzési kézikönyv, mely a polgári fegyveres őrségek részére készült)

kikepzesi

Rendszeres volt a szakterületek között a versenyek szervezése, mely a nap végén „gulyáságyúval” és ismerkedéssel zárult. Ismerték egymást a területek, ha nem is folyamatos, de rendszeres volt a kapcsolat az őrségek között.

Ennek az időszaknak vetett véget a rendszerváltás. 1991-ben a Polgári Fegyveres Őrség elnevezés Fegyveres Biztonsági őrséggé változott. Megszüntették a Központi Irányító Parancsnokságokat. Számos őrséget szüntettek meg valóban objektív és sok esetben sajnos szubjektív okok miatt is. Idővel szétesett az a szervezettség, ami erre a szervezetre jellemző volt.

A megváltozott feltételek miatt, elkezdődött az őrségek létszámának csökkentése. Privatizálták a nagyvállalatokat, számos korábbi tevékenység megszűnt, ami előírta az őrségek hatósági jelenlétét és működését.

Gyökeres változást jelentett a magánbiztonsági szféra megjelenése, mely 1995-ig gyakorlatilag szabályozatlan keretek között működött. Sok helyen ekkor kezdték el igénybe venni a magánbiztonsági szféra szolgáltatásait.

A legutóbbi fordulat a Fegyveres Biztonsági Őrség életében az 1997-es év volt. Ismét felülvizsgálták országos szinten az őrségek szükségességét és működésének feltételeit. Ennek eredményeképpen került megalkotásra az 1997. évi CLIX. Törvény, mely ugyan először szabályozta törvényi szinten e tevékenységet, de számos anomáliát és ellentmondást hívott életre. E törvény végrehajtási utasításaként adták ki 27/1998.(VI.10) BM rendeletet, mely a Fegyveres Biztonsági Őrség harmadik Működési és Szolgálati Szabályzata lett. Úgyszintén ezt megelőzően jelent meg a 24/1997.(III.26.) BM rendelet, mely az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények körét határozta meg, nevesítve az e körbe sorolt objektumokat és tevékenységeket. Jelenleg e jogszabályi keretek között dolgozunk és végezzük munkánkat.