2015. május 7-8-án került megrendezésre a Fegyveres Biztonsági Őrségek VIII. Országos Konferenciája Balatonföldváron a BM OKF oktatási központjában a Hotel Jogar szállodában. Az idei évben is számos olyan téma került be a programba, mely egyfelől aktuális, másfelől a szakma érdeklődését felkeltette. A két nap alatt 13 előadást hallgattak meg a résztvevők és több esetben valódi szakmai vita alakult ki az adott előadás témáját illetően. Számos kérdés is felmerült, mely továbbgondolást igényel és minden bizonnyal hasznosítható és beépíthető a fegyveres biztonsági őrség napi munkájába. Az első nap az alábbi témák kerültek megtartásra , illetve feldolgozásra.
Dr. Bérczi László tű. dandártábornok a BM OKF tűzoltósági főfelügyelője a nemrégiben elfogadott és hatályba lépett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat változásairól adott tájékoztatást, kiemelve azokat a legfontosabb részeket, melyek valódi változást hoztak a tűzvédelem szabályozásában. Külön kiemelte azokat a fejezeteket, melyek végrehajtása és folyamatos gondozása kiemelt feladata a vállalati, intézményi tűzvédelmi szakembereknek, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó belső szabályozási rendszernek, vagyis a helyi tűzvédelmi szabályzatok jogszabályi megfelelőségének. Végül átfogó képet kaptunk a hazai tűzvédelem helyzetéről a tűzoltóság napi feladatairól és az együttműködés helyzetéről a BM OKF és a fegyveres biztonsági őrség között.
Dr. Juhász István. tű. dandártábornok a BM OKF Iparbiztonsági főfelügyelő-helyettese a kiberbűnözés veszélyeiről tartott előadást. Ebben a következőket emelte ki a hallgatóság számára. Alulértékeli a kiberbűnözés veszélyeit a magyar vállalatok többsége. A hazai cégek közel kétharmada nem tartja vállalatára nézve kockázatosnak a kiberbűnözést.
A vállalatvezetők döntő többsége nincs tisztában a kiberbűnözésből származó veszélyekkel, alulértékelik annak mértékét. Mivel ez a terület még kevéssé ismert, megelőző lépések is csak elvétve történnek. Ez azért különösen veszélyes, mert az ilyen fajta visszaélések a vállalkozás legértékesebb, illetve a legkönnyebben értékesíthető eszközeihez (szellemi tulajdon, kutatás & fejlesztés, ügyfél- és banki adatok) keresnek jogosulatlan hozzáférést, és sokszor nyernek is. Ezért az informatikai rendszerekbe való behatolás kifejezetten sebezhetővé teszi a cégeket, mely komoly hatással van versenyelőnyükre és üzleti titkaikra egyaránt. Egy „sikeres” célzott számítógépes támadás akár 20 millió forint értékű anyagi kárt is okozhat a kisvállalatok számára. A kiberfenyegetések legveszélyesebb fajtáinak egyike a célzott támadás, amely a kiberbűnözőket jelentős pénzügyi forrásokhoz és bizalmas vállalati információkhoz juttathatja a veszteség jelentős anyagi és eszmei károkat okozhat egy cégnek.A kiberbűnözés magyarországi célpontokat is kiszemel magának, bár idehaza egyelőre nem olyan magas a bűncselekmények száma, mint a fejlettebb országokban. Nálunk ráadásul született megfelelő törvény a kiberbűnözők elleni eljárásra. Más országokkal ellentétben ráadásul stratégiai, jogi és szabályozási szempontból sem állunk rosszul. Ennek ellenére sem lehetünk azonban elbizakodottak, hiszen sok a feltört weboldal, a megfertőzött felhasználó.
Dr. Bartha Tibor mk. ezredes az NKE tanára előadásában a Taser mint nem halálos fegyverek alkalmazásának lehetőségeiről tartott érdekes előadást.
Az utóbbi évtizedben a nem halálos fegyverek is egyre nagyobb számban megjelentek a haderők fegyvertárába. Ennek ellenére, kijelenthető, hogy a nem halálos fegyvereknek a harctéren, a haderők mindennapi életében történő széles körű elterjedésére valószínűleg még éveket kell várni. Ennek az igazi akadálya valójában nem elsősorban technikai, hanem sokkal inkább etikai és jogi, esetenként gazdasági problémák. A nem halálos fegyverekkel kapcsolatban arra lehetne következtetni, hogy az olyan „humánus” eszközöket, amelyeket úgy és azért fejlesztenek ki, hogy minimalizálják a halálos kimenetelű sérüléseket, valamint a járulékos károkat a környezetben és az anyagi javakban – a jövő fegyvereit látni benne – mindenki támogatni fog. E fegyverek megítélésével kapcsolatban azonban a helyzet sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk. A témakört kutató neves szakemberek szerint a jelenben, a történelem során először, a technika képes lenne biztosítani, hogy az emberiség túllépjen az „ölni vagy meghalni” kérdésén. A nem halálos fegyverek olyan új típusú fegyverek, amelyek forradalmasítani tudják a rendfenntartást és a háború természetét.
Az iszlám állam ma vonzó választás a nyugati értékekből és a globalizációból kiábrándult fiatalok tömegének. Az Iszlám Állam (ISIS – Islamic State of Iraq and Syria) nevű szervezetet 2014 júniusában kiáltották ki, és ahogyan nevéből is kiderül, célja egy Szíria és Irak területén működő iszlám állam létrehozása. Az előadótól megtudtuk, hogy az ISIS részben a vesztfáliai rendszer keretein belül meghatározott államisági kritériumok ellen harcol. A Közel-Kelet mai határait az 1916-os Sykes-Picot egyezmény osztja fel, így valóban mesterségesen létrehozott országokról és határokról van szó. Szintén fontos kérdés a radikális csoportokkal kapcsolatban, hogy hogyan finanszírozzák működésüket. Az ISIS – a tálibokhoz hasonlóan – egy gazdaságilag jól működő államot hozott létre. Ezt nagyrészt nem állami szereplők támogatásaiból tartják fenn, illetve a virágzó kőolaj-kereskedelemből, hiszem az Iszlám Állam jelentős olajtermelő vidékeket foglalt el. Ma az Európai Unióban 30 millió muszlim él, ezen belül 2-3 ezer fő radikalizálódott és csatlakozott az ISIS táborához az elmúlt időszakban. Így a radikális szervezet létezése európai probléma is.