2014. május 8-9.-én Szeged adott otthont a fegyveres biztonsági őrségek VII. Országos Konferenciájának. Az előzetes várakozásoktól eltérően nagyobb érdeklődés kísérte az idei konferenciát, ami a jövőre nézve bízható jel. Az első napon elhangzott előadások összefoglalása.
Dr. Juhász István tű. dandártábornok az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos iparbiztonsági főfelügyelő-helyettese a létfontosságú létesítmények és rendszerelemek ágazati szinten történő kijelölésének konkrét feladatairól és azok aktuális helyzetéről tartott előadást. Kiemelte, hogy ebben az évben a vonatkozó jogszabályok értelmében meg kell történnie az érintett létesítmények, illetve rendszerelemek azonosításának és kijelölésének. Ez igen komoly feladatot jelent az érintett szervezetek számára. Ehhez kapcsolódik , hogy az azonosított és kijelölt szervezeteknek úgynevezett “biztonsági összekötőket” szükséges kijelölni. A biztonsági összekötő személyének a vonatkozó törvény értelmében 2018-ig rendelkeznie kell a törvényben előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, mivel ezt követően már csak a meghatározott végzettséggel tölthető be e munkakör.
Bérczi László tű.dandártábornok az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos tűzoltósági főfelügyelője a létfontosságú létesítmények, létesítményi tűzoltóságaival szemben támasztott jövőbeni követelményeiről beszélt. Kiemelte a tűzvédelem fontosságát és ott ahol fegyveres biztonsági őrség működik, az őrségek személyi állományának e feladatba történő bekapcsolódását. Előadásában kiemelte, hogy az európai uniós szabályozás értelmében, hamarosan megváltoznak a haza tűzvédelmi osztályok és helyettük kockázati besorolások kerülnek meghatározásra a biztonsági szinteknek megfelelően. A továbbképzések tekintetében a jövő egyik iránya, hogy a biztonsági szakterületen dolgozók rendelkezzenek legalább alapfokú tűzvédelmi ismeretekkel, mely egy 40 órás tanfolyam keretében elsajátítható. Komoly segítséget jelentenek a jól felkészült létesítményi tűzoltóságok, illetve a nem ebbe a kategóriába tartozó, de tapasztalattal rendelkező és a védelemben résztvevő személyi állomány, mivel rendkívül sokat tudnak segíteni a kiérkező tűzoltó egységeknek a felszámolásban, velük együttműködve. Ebben is jelentős szerep várhat a fegyveres biztonsági őrségekre.
Dr. Horváth Attila tanszékvezető egyetemi docens az Nemzeti Közszolgálati Egyetem HHK KLI részéről tartott előadást a létfontosságú rendszerek fenyegetettségéről. A téma annál is aktuálisabb, mivel ez évben a vonatkozó jogszabályi előírások szerint ki kell jelölni a meghatározott ágazatokon belül, azokat a kiemelt fontosságú tevékenységeket ellátó vállalatokat, intézményeket és szolgáltatásokat, melyek a köznapibb értelemben a “kritikus infrastruktúra” részét képezik és meghatározóak az ország működése szempontjából. A közvéleményt a létfontosságú rendszerek és infrastruktúrák működési mechanizmusa általában akkor kezdi el foglalkoztatni, amikor a rendszerben valamilyen zavar keletkezik, legyen szó akár balesetről, terrortámadásról, üzemzavarról, természeti vagy civilizációs eredetű katasztrófáról. A kritikus infrastruktúrák védelmének (KIV) kérdése már hosszú ideje foglalkoztatja a döntéshozókat és a tudományos kérdésekkel foglalkozó szakembereket. A modern kor eseményei és jelenségei (természeti katasztrófák, migrációs problémák, terrorcselekmények,informatikai rendszerek elleni támadások, közlekedési rendszerek elleni támadások stb.) arra késztették a döntéshozókat, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéskörrel, és a kihívásokra adjanak hatékony, adekvát válaszokat is. Az előadó számos hasznos példát említett, illetve konkrét esetet vázolt fel. Több olyan rendkívül fontos tényezőre hívta fel a figyelmet, mely komoly kockázatokat és kihívásokat jelenthet a jövőben.
Dr. Mészáros Bence adjunktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék részéről a fegyveres biztonsági őrségek parancsnokai továbbképzésének szükségességéről, illetve ehhez kapcsolódóan a felkészült parancsnokokkal szembeni elvárásokról beszélt előadásában. Előzményként elmondta, hogy a téma nem új keletű, az Egyesület már 2013-ban megkereste az akkor még Rendőrtiszti Főiskola Közbiztonsági Tanszékét e felvetéssel. Az Egyesület az érintett vezetői körrel előzetese megbeszélést folytatott arról, hogy milyen témaköröket lenne célszerű e továbbképzés keretében oktatni. A parancsnoki továbbképzésnek korábban volt múltja, azonban az utóbbi 15 évben ennek gyakorlata teljes mértékben megszűnt. Ezt felismerve vette fel a kapcsolatot az Egyesület vezetése a főiskolával, mely mára már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében folytatódik. A továbbiakban ismertette a Rendészet Tudományi Karon folyó képzéseket, ezen belül a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti képzés jelenlegi lehetőségeit. Végezetül azt kérte a konferencián megjelent parancsnokoktól és vezetőktől, hogy nyújtsanak segítséget abban, hogy a már korábban elkészített, de nem véglegesített továbbképzés témaköreit tekintsék át, és határozzák meg, hogy mire lenne igény, illetve szükség a jövőbeni képzések elindításához.
Dr. Szilvágyi Tibor a HM EI Zrt. részéről a PNR azaz a pilóta nélküli repülőgépekről tartott előadást, azon belül is elsősorban a polgári célú felhasználás területér igyekezett bemutatni. Kifejtette, hogy a pilóta nélküli gépek először a katonai repülésben jelentek meg, de nem csupán harcászati eszközként alkalmazhatók. Például a március 15-i magyarországi rendkívüli időjárási helyzet gyakorlati példát szolgáltatott a civil felhasználási területre. Vagyis arra, hogy ezeknek a légi járműveknek természeti vagy ipari katasztrófák esetén is kiemelt jelentőségük lehet, mivel alkalmazhatók erdőtűz megfigyelésére, árvízi vagy belvízi helyzet kezelésére, de arra is, hogy elzárt vagy veszélyeztetett területre élelmiszert, vagy gyógyszert juttassanak el. A biztonságos alkalmazás feltételeit elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kell megteremtenie, de a folyamatban fontos szerepet tölt be a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint részt vállalnak a munkában az érintett hatóságok és civil szervezetek. Ugyancsak nagy hatásfokkal alkalmazhatóak az őrzésvédelem területén, elsősorban nagy kiterjedésű területek ellenőrzésére és megfigyelésére (pl. vízbázisok védelme). A konferencián feltett kérdésre, nevezetesen mennyibe kerül egy ilyen pilóta nélküli repülőgép beszerzése és üzemeltetése, az előadó konkrét számadatokat nem tudott mondani, azonban azt megjegyezte, hogy vetekszik két középkategóriás gépkocsi árával.
Szabó Lajos nyá. r. alezredes biztonságtechnikai mérnök, a REMOK elnöke kapcsolódóan az előző témákhoz a kockázatelemzés és a kockázatkezelés fontosságáról tartott előadást a létfontosságú rendszerek védelmével kapcsolatban. Az előadás során a hallgatósággal ismertetésre kerültek a kockázatelemzés alapvető ismérvei. Ennek során többek között arról esett szó, hogy a gyakorlati kockázatelemzési módszereknél a becslések során nem valamilyen számszerűsített értéket próbálunk megbecsülni, hanem nagyságrendi kategóriákat állítunk fel és ezután ezekbe a kategóriákba soroljuk be a becsült értékeket. A kockázatelemzés elvégzéséhez így a bekövetkezési valószínűséghez, az okozott hatásokhoz, illetve az egyes veszélyforrások kockázatához kell kategóriákat felállítani. A kategóriák megfelelő felállítása függ attól, hogy az elemzést milyen környezetre végezzük el (üzletfiók, számítóközpont, informatikai rendszer, egy egész vállalat vagy akár egy egész országos szervezet), illetve attól is, hogy milyen részletességű elemzést kívánunk végezni. Az előadás végén az előadó felajánlotta, hogy az Óbudai Egyetemen belül a fegyveres biztonsági őrségek parancsnokai részére, igény esetén megszervezik a kockázatelemzéssel, és azok kezelésével kapcsolatos alapismeretek oktatását, annak érdekében, hogy a védendő létesítmény vonatkozásában, megfelelő mélységben és alapossággal legyenek képesek az elemzések elvégzésére.
A nap további részében az Országos Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Főosztályának részéről Kertész Emese r. alezredes asszony tartott előadást a fegyveres biztonsági őrségek 2013. évi ellenőrzéseinek tapasztalatairól. Előadásában kiemelte, hogy a hatósági felügyeleti ellenőrzések célja, az országban működő fegyveres biztonsági őrségek jogszabályok általi működésének ellenőrzése a megyei rendőr-főkapitányságokkal együttműködve. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fegyveres biztonsági őrségek alapfeladataiknak eleget tesznek, a jogszabályoknak megfelelően működnek. Természetesen hibák és hiányosságok is előfordultak a hatósági ellenőrzések során, azonban ezek mértéke csekély volt. Az előadó kiemelte, hogy rendkívül fontosnak tartják a fegyveres biztonsági őrségek képzését és továbbképzését, tekintettel arra, hogy e tevékenység szakma lett, másfelől pedig az ország működése szempontjából kiemelkedően fontos létesítményeket és tevékenységeket csak jól képzett és felkészült állománnyal lehet megfelelő színvonalon megvédeni. Végezetül kifejezte azon szándékát, hogy az egyesülettel, mint szakmai szervezettel szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot.
A következő előadásban a Milipol Zrt. képviseletében, Keresztes József vezérigazgató új rendvédelmi kiegészítő eszközöket mutatott be, valamint a lőkiképzések során már több helyen alkalmazott simunation fegyverek közül egy új fejlesztésüket az AK-47 gépkarabélyt, mint gyakorló fegyvert mutatta be. A rendvédelmi kiegészítő felszerelések palettájából kiemel egy újfajta gyorskötöző bilincset, melynek újdonsága abban rejlik, hogy nem kell az alkalmazása után elvágni, azaz felhasználható más alkalmakkor is. Ugyancsak bemutatott a rendőrbotok kategóriájából egy új típusú tonfát, mely az eddigieknél tömegét tekintve könnyebb, alkalmazhatóságát tekintve pedig hatékonyabb és biztonságosabb kivitel. A továbbiakban számos rendkívül hasznos és praktikus a szolgálatellátást segítő eszköz került bemutatásra. Ezek közül fontos kiemelni a nagy fényerejű elemlámpákat, a gyors fegyvertokokat, és a képzést támogató ASP gyakorló eszközöket. Ebben az évben is, hasonlóan a korábbi konferenciákhoz, sok új és hasznos termékkel ismerkedhettek meg a konferencián jelenlévők.
És végül az első nap záró előadását Gúth József az ORFK fegyveres biztonsági őrségének parancsnoka zárta. Előadásában ismertette az ORFK FBŐ kialakulásának történetét, az elmúlt öt év fejlődési pályáját. Sok, olyan új információt szerezhettek a konferencia résztvevői, melyeket eddig erről az igen nagy létszámú és néhány tekintetben sajátos feladatokat végrehajtó szervezetről nem tudtak eddig. A rendőrség berkein belül létrehozott fegyveres biztonsági őrség egyedüliként az országban idegenrendészeti őrzött szállások őrzését, valamint már számos nem állandó nyitva tartással működő határátkelő helyen is végez őrzési feladatokat, tehermentesítve ezzel a határrendészeti feladatokat ellátó rendőri állományt.
A második nap Hakkel Hedvig igazságügyi írásszakértő és grafológus tartott előadást a humán biztonság kérdésköréről és ehhez kapcsolódóan ezeknek a módszereknek alkalmazásáról a felvételi és kiválasztási rendszerben. A grafológia a kézírás egyéni jellegzetességeit vizsgálja, s a tanult sztenderdtől való eltérések alapján von le következtetéseket a személyiségre nézve. A grafológiát alkalmazók szerint az íráselemek nagysága, egymáshoz és az írástömb egészéhez viszonyított aránya, elhelyezkedése, az őket létrehozó mozdulat iránya, sebessége, nyomatéka stb., információval szolgál az író személy gondolkodás- és munkamódjáról, energiakészletéről, érzelemvilágáról, valamint önmagához való viszonyáról. Számos példával illusztrálta, hogy bizonyos munkakörökben miért is fontos az elemzésnek e módszere és milyen gyakorlati hasznokkal jár a munkaadók számára egy állás pályáztatása esetén. Az előadó beszélt a grafológia alkalmazási területeiről is. Ezek közül kiemelte a
Magán célra történő felhasználást
- Önismeret fejlesztése
- Képességek, rejtett tartalékok feltárása
- Pályaválasztási tanácsadás
- Párkapcsolati tanácsadás
Illetve a közületi célra történő felhasználást
- Vezető kiválasztás
- Munkaerő kiválasztás
- Csapatépítés
- Pályaalkalmasság vizsgálata
- Tárgyalási stratégiák kidolgozása
- Hazugságvizsgálat
Ezt követően Gáspár Attila r. alezredes az ORFK RSZKK munkatársa tartott előadást a vágott, szúrt és lőtt sebek jellegzetességeiről, a sérülések okozta következményekről és ezek megelőzéséről. Kiemelte, hogy a fegyveres biztonsági őr szolgálat ellátása során – ha nem is olyan gyakran, mint a rendőr – kerülhet ilyen helyzetbe. Számos példával és fotó illusztrációval mutatta be, hogy ilyen rendkívüli helyzetekben melyek az elsődleges teendők, hogyan kell ellátni a sérültet, illetve milyen egyéb pszichés hatásokkal kell számolnia a sérültnek. A bemutatott felvételek között számos rendkívül sokkoló felvétel is volt, ezzel is alátámasztva, hogy miért fontos a saját és társunk biztonsága és biztosítása egy intézkedés során. Fontosnak tartotta, hogy a fegyveres biztonsági őrök is legyenek felkészültebbek és ehhez ajánlotta a 40 órás alap elsősegélynyújtó tanfolyamot, mely már komoly ismereteket nyújt, ilyen és ehhez hasonló esetek kezelésére a szakszerű orvosi ellátás megérkezéséig. Végezetül kiemelte, hogy soha ne feledjük el, hogy minden egyes szolgálatba lépést követően, mindenkit várnak haza.
A második nap záró előadását Rácz György tű. ezredes úr a BM OKTF oktatási igazgatója tartotta meg. Ez volt az a témakör, mely a legnagyobb érdeklődésre tartott számot, mivel a szakmásítás kérdésében számos új változás várható. Konkrétabban a fegyveres biztonsági őr jövőbeni képesítési követelményeiről volt szó, mely egyben a jelenleg hatályos 27/1998 (VI.10.) BM rendelet módosítását eredményezné. A Működési és Szolgálati Szabályzat módosításához, azonban szükséges a hatályos 1997. CLIX. törvény módosítása is. Az előadás lényegét az alábbiakban foglaljuk össze.
A tervezett változtatások egyik lényeges eleme, hogy a rendelet kihirdetésének időpontjában állományban lévő (azaz aktív fegyveres biztonsági őr) fegyveres biztonsági őrségek tagjai beosztásra tekintet nélkül,ha a korábbi képesítési követelményének megfeleltek, továbbra is a képesítési követelményeknek megfeleltnek kell tekinteni. Azaz, nem kell OKJ fegyveres biztonsági őr szakképesítő tanfolyamot végezniük, amennyiben korábbi beosztásukkal azonos, vagy alacsonyabb beosztást töltenek be a jövőben. Ez azért egy lényeges eleme a javaslatnak, mivel a szabad munkaerő vándorlást biztosítani kell, vagyis ezzel a javaslattal, ha bárki munkahelyet akarna változtatni ugyanolyan, vagy alacsonyabb beosztásába kerülés esetén nem kellene OKJ tanfolyamot végeznie továbbra sem. Más a helyzet akkor, ha magasabb beosztásba szeretne kerülni az érintett, úgy már az új képesítési követelményeknek kellene megfelelnie. Aki viszont a rendelet kihirdetését követően kerül állományba, már az új képesítési követelményeknek kell megfelelnie, az adott beosztásra vonatkozó követelmények szerint.
Lényeges változás az is a tervezetben, hogy az őrségparancsnok részére a rendelettervezet elfogadását követően felsőfokú állami iskolai végzettséget írna elő a jogszabály (diploma) és OKJ szakképesítő tanfolyam megszerzését. A többi (alacsonyabb) beosztásokban a középiskolai végzettség és a beosztásokhoz szükséges egyéb végzettség meglétét írná elő a rendelet.
További javaslat a tervezetben, hogy a fegyveres biztonsági őrség részére éves szinten egységes óraszámban kerülne megállapításra éves továbbképzés. Ez lényeges előrelépést jelentene a képzések-továbbképzések területén, mivel jelenleg ilyen előírás kötelező jelleggel nincs meghatározva. Ugyancsak változást eredményezne, hogy negyedéves időszakonként kerülne végrehajtásra lövészet, a jelenlegi jogszabályban rögzített évi egy alkalommal szemben.
És végül a jelenlegi kettő évente végrehajtott rendőrhatósági vizsga, öt évente kerülne végrehajtásra, mint ismeretmegújító vizsga.
Egyelőre röviden, összefoglalva ezeket az információkat szeretnénk közre adni. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiek jelenleg tervezetek, azaz nem a végleges állapotot tükrözik. Amennyiben a korábbi javaslataink elfogadásra kerülnek és a rendeletben, illetve a törvény módosításában is megjelennek, arról honlapunkon keresztül is tájékoztatjuk a tagságot, illetve minden érdeklődőt.