Sokakat érdeklő téma a jogos védelmi helyzet. Az új Btk. a korábbiakhoz képest eltérően szabályozza a jogos védelem intézményét. Fontos változások vannak e szabályozásban a korábbiakhoz képest. Azt gondoljuk mindenkit érdekel-e téma, akár magánéletben, akár szolgálati időben kerül ilyen helyzetbe.
KÚRIA állásfoglalása az új Btk. 21.-22. § „Jogos védelem” értelmezéséhez:
Jogosság és jogtalanság
„A védekezést támadás előzi meg. Az elhárítás válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogosan védekező ebben az esetben a jogot védi a jogtalansággal szemben. A támadás olyan tevékenység, amely megvalósítja valamely bűncselekmény vagy szabálysértés törvényi tényállását. A támadásnak „intézettnek” vagy „közvetlenül fenyegetőnek” kell lennie. Intézett a támadás akkor, ha az elkövető valamely, a különös részben büntetni rendelt bűncselekmény vagy szabálysértés törvényi tényállásának megvalósítását megkezdte. Közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül reálisan tartani lehet. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy annak folytatásától.”
A szükségesség kritériuma
„Ha van jogtalan támadás, akkor annak az elhárítása szükséges. A szükségesség ebben az esetben azt jelenti, hogy a védekezőnek a jogtalan támadás elhárításához enyhébb védekezési mód nem állt rendelkezésére, mint amelyet alkalmazott. Ha volt más enyhébb mód az elhárításra, de annak megválasztásában a támadás okozta ijedtség vagy menthető felindulás a védekezőt meggátolta, akkor a cselekmény büntetendő, de a védekező nem büntethető a túllépés miatt. A védekező cselekmény jogszerűségének egyetlen kritériuma itt tehát a szükségesség, mely esetben a védekező cselekménye nem bűncselekmény vagy a védekező nem büntethető.”
Ijedtség és indulat
„A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, mert ez által a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást. Ha viszont az elhárítás mértékét a sértett azért lépte túl, mert képtelen volt ijedtségből vagy menthető felindulásból mérlegelni a védekezés mértékét, úgy a jogintézmény a büntethetőséget kizárja. Ennek alapja, hogy a védekező cselekménye nélkülözi a társadalomra veszélyességet, s ez által bűncselekményt nem valósít meg.”
A jogos védelem korlátai
a) verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe,
b) megtorlásként nem alkalmazható,
c) kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre,
d) támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől,
e) javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.
Definíciók
Megtorlás:
Megtorlásról akkor beszélünk, amikor a megtámadott részéről már nem számítható be menthető félelem vagy felindulás (beszűkült tudatállapot) a támadással felhagyó vagy arra képtelen támadóval szemben.
Kölcsönös kihívás:
A kölcsönös kihívás egyaránt jogellenes állapotot eredményez mindkét fél számára, ugyanis a támadás kiprovokálása verbális, amivel szemben a másik fél nem léphet fel jogszerűen fizikai erőszakkal.
Megdönthetetlen vélelmek
„Új elem a Btk.-ban a szituációs jogos védelmi helyzet bevezetése, melyben a törvény társadalmilag új és a taxative felsorolt eseteihez megdönthetetlen vélelmet társított. Ezen felsorolt esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha a védekező életének kioltására irányuló lett volna. Ilyen vélelmek azok, amikor a jogtalan támadást:
1. Személy ellen:
– éjjel, (Az éjjel meghatározása a bírói gyakorlatban, városokban 23:00-4:00, míg kisebb településeken 21:00-4:00 terjedő időszakot öleli fel.)
– fegyveresen, (Idetartozik, ha az elkövető (k) a bűncselekményt lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbanószer vagy robbanóanyag felhasználására szolgáló készülékkel követik el vagy annak utánzatával fenyegetve követi el a bűncselekményt.)
– felfegyverkezve, (Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.)
– csoportosan (Ha legalább három személy vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.) követik el.
2. Dolog ellen: (lakás)
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
3. A lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen követik el.
Ezek bármelyikének megvalósulása megalapozza a védekezés teljes szabadságát, amely azt jelenti, hogy ha a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt, ezért nem is vizsgálható.
Nem alapozza meg ezt a jogos védelmi helyzetet az a passzív magatartás, ha a lakásba jogszerűen bejutó személy utóbb a lakást felszólítás ellenére sem hajlandó elhagyni.”
Időbeli túllépés
„Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő a jogos védelmi helyzet megszűnése után, de a jogtalan támadás miatt kialakult menthető felindulásában követi el a cselekményt vagyis időbelileg lépi túl a jogos védelem körét, a cselekmény erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősül a Btk. 161. §.-nak értelmében, mely 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”