Sokakat érdeklő és folyamatosan felmerülő kérdés a kamera rendszerek közterületen és magánterületen történő alkalmazása. A cikkben foglaltakat természetesen szükséges kiegészíteni a fegyveres biztonsági őrségekre vonatkozó szabályozással is, amit az 1997. CLIX. törvény tartalmaz a biztonságtechnikai rendszerek kezelésére vonatkozóan.

A vagyonőrök által üzemeltethető kamera rendszerekre az adatvédelmi alapelvek betartása mellett a vagyonvédelmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amely törvényi felhatalmazást is biztosít egyes adatkezelések folytatására a vagyonvédelmi cégeknek. 

Számos esetben tapasztalható, hogy bevásárlóközpontokban, pénzintézetekben vagy egyéb üzemi területeken illetve egyéb helyiségekben kamerarendszer kerül elhelyezésre, amelyet választásuk szerint a tulajdonosok, a helyiség használók maguk üzemeltetnek, vagy az üzemeltetéssel megbízhatnak egy vagyonvédelmi céget is.

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint a vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép- és hangfelvételt készíthet, illetve kezelhet, a vagyonőri feladatok ellátására a megbízójával kötött szerződés keretei között.

A jogszerűségért való felelősség:

Amennyiben a vagyonőr üzemelteti az elektronikus megfigyelőrendszert, akkor a vagyonőr minősül adatkezelőnek, vagyis a vagyonőr az, aki – a vonatkozó jogszabályok keretei között – az adatok kezelésére vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetve az adatkezelési célt meghatározza, és az adatkezelés jogszerűségéért való felelősséget viseli.
Fontos megjegyezni, hogy a vagyonőrök kamera rendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén (közforgalom számára megnyitott magánterület) alkalmazhatnak, illetve, hogy a kamerarendszer működtetése során figyelemmel kell lenniük az adatvédelmi jogok és előírások betartására.
Alapesetben tehát a megfigyelt személy megfelelő tájékoztatása és kifejezett hozzájárulása szükséges az adott személyről történő felvétel készítéséhez, amely hozzájárulást ráutaló magatartással is meg lehet adni, például úgy, hogy a személy a megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a kamerával megfigyelt területre bemegy.
Nem alkalmazható kamera rendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így például öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, illetve kitakarással, úgynevezett maszkolással ki kell takarni az alkalmazott kamerák képének azon részét, amely a más magántulajdonán történt eseményekre engedne rálátást.

Amikor nincs szükség az érintett személy hozzájárulására:

A vagyonvédelmi törvény azonban tartalmaz egy kifejezett törvényi felhatalmazást is, amely esetben a törvényi rendelkezések betartásával az ott meghatározott adatkezelési célok érdekében nincs szükség az érintett személy hozzájárulására az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához.
Az adatkezelési cél ilyen esetben kizárólag az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, pénzforgalmi és pénzkezelési területek, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem lehet.
A kamera rendszer alkalmazásának további feltétele, hogy a vagyonőri megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítsék, hogy más módszerrel nem érhető el a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, az elkövető cselekményének felderítése, továbbá a cselekmény bizonyítása. Továbbá a technikai eszközök alkalmazására csak elengedhetetlenül szükséges mértékben kerüljön sor és az adatvédelmi jogok aránytalan korlátozásával ne járjon.
Az adatkezelés feltételeire ilyenkor is részletes tájékoztatást kell adni az érintettek részére.

A törlési határidő és a vonatkozó jogszabályok:

A vagyonvédelmi törvény részletesen meghatározza, hogy milyen határidőn belül kell törölni a törvényi felhatalmazással fentiek szerint rögzített felvételeket. A törlési határidő – feltéve, hogy az adott felvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként nem került felhasználásra – alapesetben 3 munkanap, azonban bizonyos esetekben 30 vagy 60 nap is lehet. A felvételeket a bíróság, hatóságok felhívására haladéktalanul ki kell adni.
Előfordulhat olyan eset, hogy az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti (így például szerepel a felvételen), azt kéri, hogy a felvételeket ne semmisítsék meg. Ám ilyen esetben is legkésőbb egy meghatározott határidőn (többnyire 30 napon) belül meg kell semmisíteni a felvételeket, ha a felvételek kiadása érdekében a bíróság vagy más hatóság ilyen megkeresést nem intéz.

A tulajdonos „saját üzemeltetése” esetében:

Amennyiben a tulajdonos vagy a helyiség használója saját maga üzemelteti a kamera-rendszert, akkor az adatvédelem általános szabályait kell alkalmazni, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit, amely alapján az érintett személy megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes és kifejezett hozzájárulása szükséges az adatkezeléshez, tehát ilyen esetben nem alkalmazható a vagyonvédelmi törvényben szereplő törvényi felhatalmazás egyes elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésére.
Ettől eltérő szempontokat is figyelembe kell venni, ha a kamerákat olyan helyiségben üzemeltetik, amelyben munkavégzés is folyik, amellyel kapcsolatos egyik fő elv továbbra is az, hogy a munkavállaló munkavégzése, annak intenzitása nem figyelhető meg kamerával, ezért alapvetően csak a fent említett adatkezelési célok (így például vagyonvédelem, emberi élet, testi épség védelme stb.) megengedettek a munkahelyen alkalmazott kamerás megfigyelésnél is.

Egy pár fontos észrevétel arról, hogy mely jogszabályok alapján vizsgálja a Hatóság a munkahelyen elhelyezett kamerás megfigyelő rendszereket:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2013 januárjában ajánlást adott ki
a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről. Az ajánlásban részletezi azokat a garanciális szabályokat, amelyeket a munkáltatónak tiszteletben kell tartania az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésekor.
A munkahelyi megfigyelőrendszer kiépítésekor a munkáltatónak nemcsak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), hanem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), a személy és vagyonvédelmi valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.), valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Adatvédelmi Irányelv) rendelkezéseit is tiszteletben kell tartania. 

2012. július 1-jén hatályba lépett az új Mt. amely a korábban hatályos Munka Törvénykönyvétől eltérően már tartalmaz olyan szabályokat (az Mt. 9. és 11. §-ai), amelyek irányadóak a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekre. A törvény előírja, hogy a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani.
A munkavállaló személyhez fűződő joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

„A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak”.

A munkáltatói feladatok ellátása szükségszerűen együtt jár személyes adatok kezelésével. Ezen adatkezelés jogszerűségéhez nem szükséges a munkavállalók hozzájárulása. A Hatóság állásfoglalása szerint a munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelés az Mt. rendelkezéseiből és a munkaviszony természetéből fakadó adatkezelés, munkavállalói hozzájárulástól független. Az azonban, hogy nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása az adatkezeléshez, nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak ne kellene garanciális szabályokat tiszteletben tartania.
A munkaviszony időtartama alatt a munkáltató gazdasági tevékenyégének megfelelő működése érdekében a munkavállalók magánszféráját bizonyos, pontosan körülhatárolt esetekben, garanciális követelmények megtartása mellett korlátozhatja is.
Milyen garanciális követelményeket kell a munkáltatónak tiszteletben tartania a munkahelyi megfigyelés során?
A Hatóság állásfoglalása szerint a munkáltatónak az elektronikus megfigyelőrendszer telepítésekor az alábbi garanciális követelményeket kell megtartani:
§    A munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűek, ha az „a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges”[Mt. 9. § (2) bekezdés].
§    A munkáltatói ellenőrzés és az annak során”alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével; a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető”[Mt. 11. § (1) bekezdés].
§    A munkavállalót”előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről” [Mt.11. § (2) bekezdés, Infotv. 20. § (2) bekezdés].
§    Az adatkezelés akkor jogszerű, ha a munkáltató az adatkezeléssel kapcsolatban betartja az Infotv. alapvető rendelkezéseit:”a célhoz kötöttség és a tisztességes adatkezelés elvét”[Infotv. 4. § (1)-(2) bekezdés].

A Hatóság álláspontja szerint a munkáltatónak az alkalmazott eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat belső szabályzatban kell egyértelműen, érthetően, pontosan, részletesen meghatároznia. Ennek kidolgozása során a munkáltatónak különös tekintettel kell lennie az arányosság követelményére valamennyi adatkezelési cél tekintetében.
A Hatóság véleménye szerint, az Mt. keretszabályait más jogszabályi rendelkezések (Infotv; Szvtv; Adatvédelmi Irányelv) és a munkáltató által alkotott, a tartalmi garanciákat rögzítő szabályzatok töltik meg valós, a napi gyakorlatban is érvényesülő tartalommal, ezért elengedhetetlen a jogszerű megfigyeléshez a munkáltatói belső szabályzatok elkészítése!

Nézzük a szabályok megalkotásának főbb elveit:

•    Az Szvtv.-ben a jogalkotó meghatározta az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának lehetséges ”céljait, a felvételek tárolhatóságának időtartamát, a felvételek továbbításának esetköreit, illetőleg meghatározott több, garanciális előírást” (így például bizonyos helyiségeket nem lehet megfigyelni, vagy a megfigyelt területre belépő személyeket tájékoztatni kell). Az Szvtv. rendelkezései nem alkalmasak arra, hogy a munkáltató által üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszer valamennyi körülményét lefedjék, ennek ellenére a Hatóság az Szvtv. garanciális szabályait is figyelembe veszi a munkahelyi kamerás megfigyelések jogszerűségének megítélésekor. A Hatóság álláspontja szerint az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített felvételek tárolásának időtartamára – más törvényi mérce hiányában – alkalmazni kell az Szvtv. 31. § (2)–(4) bekezdésében szereplő szabályokat. Ennek megfelelően a munkáltatók a rögzített felvételeket főszabályként 3 munkanapig tárolhatják. A munkáltatónak igazolnia kell azt, ha valamely munkakör betöltése olyan kivételes esetet jelent, amikor – a célhoz kötöttség elvével és az érdekmérlegelés tesztjével összhangban – a felvételeket három munkanapnál hosszabb időtartamig szükséges megőrizni.

•    A munkáltatónak kell igazolnia azt, hogy az általa alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer összeegyeztethető az Infotv. 4. § (1)–(2) bekezdésében szereplő „célhoz kötöttség elvével és érdekmérlegelés tesztjével”. A célhoz kötöttség elve és érdekmérlegelés tesztje szerint személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.

•    A célhoz kötöttség elve, illetőleg az érdekmérlegelés tesztje azt a követelményt támasztja a munkáltatóval szemben, hogy e követelményeknek az egyes kamerák látószögével kapcsolatban is érvényesülnie kell: ”a kamera látószöge a céljával összhangban álló területre irányulhat”. A kamerák látószögével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a munkáltató elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag a saját tulajdonban (vagy a használatában) álló épületrészek, helyiségek és területek, illetőleg az ott történt események megfigyelésére alkalmazhat. A munkáltatónak az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására vonatkozó tájékoztatóban minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge. A munkáltató ezzel igazolni tudja a munkavállaló számára azt, hogy miért tekinthető szükségesnek az adott terület megfigyelése.”Nem fogadható el az a gyakorlat, amikor a munkáltató általánosságban tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz”.

•    Elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. Indokolt lehet a megfigyelés a veszélyforrást hordozó létesítmények, munkahelyiségek (nagy teljesítményű gépeket tartalmazó szerelőcsarnokok, egyes gyártási folyamatok), a munkahelyen tárolt, jelentős értéket képviselő eszközök, nyersanyagok, illetőleg egyéb értéktárgyak védelme céljából is.
•    A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az”emberi méltóság tiszteletben tartása”. Ezt a korlátot az Mt. is tartalmazza. Ennek megfelelően nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységét figyeli meg. Jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Nem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyen vagy például orvosi szobában, illetve az ahhoz tartozó váróban, de olyan helyiségben sem, ahol a munkavállaló munkaközi szünetben tartózkodik. Ha vannak olyan időszakok, amikor a munkahely területén jogszerűen senki sem tartózkodhat (így különösen munkaidőn kívül vagy a munkaszüneti napokon), akkor a munkahely teljes területe (így például az öltözők, illemhelyek, munkaközi szünetre kijelölt helyiségek) megfigyelhető.

•    Az Infotv. alapelveinek a rögzített ”felvételek megtekintésekor is érvényesülnie kell”. A munkáltatóknak biztosítania kell azt, hogy a felvételek visszanézésére csak szűk személyi kör rendelkezzen jogosultsággal, kizárólag azok számára legyen erre lehetőség, akik a felvételek megtekintése alapján a szervezeten belül döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Emellett meg kell alkotni azokat az alapvető szabályokat, amelyek rendezik, hogy ki, milyen célból és milyen időközönként nézheti vissza a felvételeket.